hiába siettetsz

Van amit hiába siettetsz, rádcsapja az élet az ajtót.

 És ez okkal történik. 

Persze közben ez bosszantó/fájdalmas/idegesítő/bántó/dühítő/stb. És ahogy ezt elismered, és képes vagy megölelni magad közben, és a saját füledbe súgni, hogy "igen, ez most nehéz, rendben van, jogod van szarul lenni" , akkor mintha már azonnal könnyebbé is válna.

Csak ne fuss el az érzés elől. 

Ha elfutsz, jönni fog az ajtó megint. És lehet be is töri az orrod. 

Engedd meg a "szarul levést".

 Fura. Szokatlan. Nem ezt várják. Nem ezt akarják hallani. 

"Legyél jobban"

"Gyógyulj meg gyorsan"

Én is szoktam mondani néha, úgy megszoktam, annyira beivódik.

Nem kell!

Legyél szarul. Amikor annak van itt az ideje. És csak olyan mellé ülj le ilyenkor, aki ezt megengedi neked. Csak olyannak beszélj róla, aki hagyja megélni. Nem várja el, hogy jól legyél. És magadtól se várd el.

Aztán gyönyörű lesz, amikor elmúlik. Mert el fog múlni.