Hajszoltság

Mi lenne, ha elengednéd a hajszoltságot?

Ha elfogadnád, hogy nem tudsz rögtön célbaérni? 

Hogy nem tudod mindenre azonnal a megoldást, és ez rendben van? 

Hogy ráérsz megtalálni a válaszokat? 

A belső ostorcsapásokkal nem közelebb, hanem távolabb kerülsz. Egy okos nő azt mondta nekem egyszer, hogy az életben egyszer a MÁV-val kell utazni, hogy lassan szemlélődj, mindent megfigyelj, és közben minden érzéseddel kapcsolódj (igen, a nehezekkel is), máskor meg fel kell szállni a Shinkansenre. Ami rohadt nehéz, hogy eldöntsd, hogy mikor melyikre van szükség. 

Én Shinkansent akartam sokszor, mikor MÁV kellett volna. És nagyon sokáig ültem a MÁV-on, amikor bőven lett volna erő nagyobb dolgokra is. Utólag jöttem csak rá. Most meg lehet, hogy egyszerű szekérre vágyom és vigyen a jószág ahová csak szeretne, vagy állhatunk is kicsit. Ér elfáradni. Csak azért mert elindult az új év, még nem kell rohanni. 

És tök oké, ha te Shinkasenezel, félre ne érts. 

Ez a poszt csak egy lehetőség, hogy ránézz, vajon jó vonaton ülsz e.